2018. 02. 14. | Pitypang Óvoda
Bartos Erika: Tél
Hófehér a város,
Lehullott a hó,
Jégcsap csüng az ágon,
Befagyott a tó.
Sapka nőtt a házon,
Sapkát hord a kút,
Hósapkás az autó,
Jégtükör az út.
Jégvirág a fákon,
Csillogó a táj,
Nagykabátba bújok,
Nyakamban a sál.
Szaladok a dombra,
Csiklandoz a szél,
Fürgén fut a szánkó,
Gyönyörű a tél!
„Gyönyörű a tél!”
Bizony, mi is megcsodálhattuk az elmúlt hetekben, mennyi szépséget tartogat számunkra! A már decemberben is sokat emlegetett hó, januárban végre megérkezett, így újra birtokba vehettük ovisainkkal a hónapok óta óvodánk raktárjában meglapuló szánkókat. Boldogan hógolyóztunk, csúszkáltunk, „hó angyalkáztunk” a friss hóban. Örömmel követtük az udvaron keresztülvezető cica és madár lábnyomokat, figyelve, merre tartanak. Faággal rajzoltunk a hóba, nagyítóval vizsgálgattuk a változatos formájú hulló hópelyheket, jégkristályokat.
Ez az időszak rengeteg egyéb tapasztalatszerzésre is lehetőséget adott számunkra, az udvaron és a csoportszobákban egyaránt. Megtapasztalhattuk, hogy a hó, a jég hideg, s a velük való játék során bizony nagy hasznát vesszük a kesztyűnek.
Sokat kísérleteztünk a hóval, a jéggel, melyek során megfigyelhettük például, hogy mi történik velük, ha meleg helyre kerülnek, mikor olvadnak el gyorsabban, mi lesz belőlük, ha mécsessel melegítjük őket. Közben szinte észrevétlenül szereztek új ismereteket a gyermekek, gyarapodott szókincsük. (olvad, megfagy, pára, fagypont, stb.)
Ezekben a hetekben természetesen minden más tevékenységünknek is a hó, a hóemberek voltak a főszereplői. Róluk szóltak dalaink, verseink, meséink, velük számoltunk, de egyéb játékainknak (pl. szerepjáték, szabályjáték, drámajáték) is „aktív résztvevői”, minden napos vendégei voltak.
Mi felnőttek is, de ovisaink talán még inkább örülnek, hogy ezek az élmények nem maradtak ki az idei télből.
