Ez a március sajnos nem olyan volt, mint az elmúlt évek márciusa. A hónap elején még örömmel készítettük a nőnapi ajándékot.
Kíváncsian vártuk a Kossuth iskolásokat, akik a hagyományokhoz híven Gergelyjárással hívták a nagyokat iskolába. Két volt óvodásunk is volt köztük.
Készültünk március 15 megünneplésére különböző ábrázoló tevékenységekkel (zászló és kokárda festés, színezés, vágás, ragasztás, hajtogatás), és ezzel díszítettük az ablakokat és a folyosót. Zenére masíroztunk a csoportszobában, helyfoglalós lovagló játékot játszottunk, huszár képet raktunk ki darabokból….stb. Közben sokat beszélgettünk március 15-ről a gyerekek korának megfelelő szinten. Melengető napsütésben sétáltunk az emlékműhöz, közben gyönyörködtünk a kertekben nyíló tavaszi virágok szépségében.
Már el kezdtünk készülni az OVI GÁLÁRA. A nagyok gyorsan megtanulták a koreográfiát, szívesen jöttek próbálni és büszkék voltak rá, hogy ügyesek voltak, dicséretet kaptak.
Aggódva hallgattuk a híradásokat, de nem gondoltuk volna, hogy március 16-tól már csak 2 gyerek jár óvodánkba, mindkét csoportból 1-1. Nekik igyekeztünk érdekes elfoglaltságokat találni, hogy ne érezzék „elveszettnek” magukat a szinte teljesen üres óvodában. Kincseket kerestünk az óvoda hátsó udvarán. Találtunk is ibolya mezőket, téltemetőt, különböző kavicsokat, ágakat, fészkén ülő gerle madarat. Kipróbáltuk, hogy lehet virággal „festeni”, színes matricákból képet kialakítani. Lelkesen gyomlálták a homokozót, bújócskáztak, fogócskáztak.
Március 20-án bezárt az óvodánk. Még nem tudjuk, hogy mikor nyit ki újra, de már alig várjuk.
