Szeptember a Sásastó Úti Óvodában

2020. október 01., 07:09

„Mind a szülőknek, mind pedig a gyerekeknek óriási mérföldkő, amikor a család kis gyöngyszeme elkezdi az óvodás éveket...”

Nagyon vártuk már a szeptember 1-jét, amikor is új kis pajtások érkeznek az óvodába. A kiscsoportban dolgozó óvodapedagógusok átrendezték a csoportszobát kicsiknek megfelelő játszóhelyek kialakításával, hiszen az idei tanévtől homogén csoportos óvoda lettünk.

A beszoktatás kicsit máshogy történt, mint az előző években hisz a COVID vírus teljesen felbolygatta eddigi szokásainkat. A szülők csak az óvoda udvaron tartózkodhattak. Az időjárás kedvezett az új beszoktatási helyzetnek: egész hónapban nagyon kellemes időjárás volt. Boldogan vették birtokba az udvari játékokat és el-el szakadva rövidebb, hosszabb időre szüleiktől szépen, de néha ugyan kicsi pityogásokkal, ám egyre boldogabban elfogadták az óvodai élet ritmusát. Már csak néhány kis pajtás hiányzik a csoportból, akik később töltik be a harmadik életévüket.

Szeretnénk itt is meg köszönni a szülőknek a megváltozott érkezési-távozásirend elfogadását.

A szeptemberi hónap az óvodai életben az beszokás az újraszokás hónapja.

A jó idő minden pillanatát igyekeztünk kihasználni és az udvaron töltöttük az időnk több részét. Sokat futóbicikliztünk, „motoroztunk”, labdajátékokat játszottunk, bújócskáztunk, kergetőztünk.

A másik két csoportba is be kellett szokniuk a gyerekeknek, hiszen nem mindenki ment a régi csoportjába. Hamar megszokták az óvo nénijüket s azt, hogy az egy korúak egy csoportba kerültek, új barátokat találtak.

Szeptember 13 –án a középső és nagycsoportos gyerekekkel útra keltünk és gyalogtúrára indultunk a Sárgagáthoz. Nagyon sok élménnyel gazdagodva tértünk haza, láthattunk rengetek mezőgazdasági járművet. A napraforgó aratása élményszámba ment, hiszen sokan nem láttak még ilyen közelről kombájnt amint a napraforgót „megeszi” majd, mint egy fekete vízesés a traktorra üríti a szemeket. A csemege és víz elfogyasztása után visszatértünk az óvodába és jó ízűen elfogyasztottuk a túra utáni megérdemelt ebédet.

Szeptember nem múlhat el szüret nélkül így mi is felelevenítettük ezt a szép hagyományt. Szőlőt szemeztünk, mustot préseltük majd meg is kóstoltuk. A csőszt is megdolgoztattuk, hiszen próbáltunk a „tiltás” ellenére is szőlőt szedni. A napot táncházzal zártuk.

És már el is röppent a szeptember!

„Szállj, szállj,

ökörnyál,-

jön az ősz,

megy a nyár.

 

Megy a nyár, a nevetős,

komolykodva jön az ősz,

csillámló derekkel,

sárga levelekkel,

szőlővel, mosolygóval,

fűre koccanó dióval.”